2015. március 31., kedd

Nem akarja, hogy a nyuszi szalmonellát hozzon? Így vásároljon húsvétra!

Egy héten belül itt a húsvét, sokan már intézik a bevásárlást az ünnepre. Listánkból kiderül, hogy mire érdemes odafigyelni hús- és tojás választásakor, sőt még azt is, hogy miért ne spóroljunk a gyerek csokinyusziján se.

fotó forrása: 17.kerulet.ittlakunk.hu

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyűjtötte össze a tippeket, szánja rá az időt és a figyelmet a bevásárlásra.
  • Bevásárlás előtt írja össze, mire van szüksége, és gondolja át, hol kívánja azt beszerezni.
  • Készüljön elegendő bevásárló táskával, zacskóval, mélyhűtött termék vásárlásánál hűtőtáskával is, hogy a különböző élelmiszereket elkülönítve tudja majd elhelyezni.
  • Az alapanyagokat, élelmiszereket mindig megbízható helyről, üzletben, piacon szerezze be. Soha ne vásároljon ellenőrizetlen helyen, alkalmi árustól.
  • Vásárláskor mindig nézze meg a termék jelölését. Ha szükséges, vigyen szemüveget, akár nagyítót is.
  • A szabályos csomagoláson magyar nyelvű címke található, és fel van tüntetve a termék neve, gyártója vagy forgalmazója, a minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági ideje, összetétele (az összetevők csökkenő mennyisége szerint), valamint a tároláshoz javasolt körülmények.
  • Lejárt élelmiszert, sérült vagy szennyezett csomagolású terméket ne vásároljon meg.
  • Zúzmarás vagy tömbbé fagyott mélyhűtött terméket ne vásároljon, mert valószínűleg felengedett és visszafagyasztott termékről van szó.
  • Ne vegyen olyan terméket, amelyet gyaníthatóan eredeti csomagolásából bontottak ki, vagy csomagolása hiányos, nem fedi be az egész terméket.
  • Ne vásároljon olyan húst, amelynek állaga nem friss, szaga, színe eltér a szokásostól. Ellenőrizze az eladó által becsomagolva átnyújtott terméket is még a vásárlás helyszínén. Darált húst csak megbízható helyről vásároljon, de legjobb, ha a húst otthon darálja le.
  • Zöldség-gyümölcs esetén a frissességet szemrevételezéssel meg lehet állapítani. Aszalt gyümölcsök esetén molyosodás, penészedés előfordulhat, ennek szemmel látható jeleire legyen figyelemmel.
  • Mindig ellenőrizze a termék jelölését és a minőség-megőrzési/fogyaszthatósági idő feltüntetését.
  • Őrizze meg a termékek számláját (vásárlási blokkját, nyugtáját) mert csak így van lehetőség bármilyen későbbi reklamációra.
Ha olyan jellegű hiányosságot észlel, amely hatósági intézkedést igényel, jelezze az illetékes helyi élelmiszer-ellenőrző hatóságnak, vagy hívja a NÉBIH Zöld számát, ahogy már korábbi csikkünkben is írtuk.
Forrás: privatbankar.hu

2015. március 30., hétfő

Ragasztott hús, ragasztott sonka – nem ártalmas, de csúnya átverés!

Egyesek a modern konyha csodájának tartják, és nem is tilos az igen romlékony sertés- vagy marhavérplazmából készült thrombin enzimmel húst ragasztani. Mit jelent ez, vannak-e egészségügyi kockázatai, és hogyan lehet megismerni a ragasztott húsokat? Összefoglaló.


A boltokban többfajta vékonyra szeletelt sonkával találkozhatunk akár a húsos pultban, akár előrecsomagoltan, a polcon. Ezekhez a termékekhez jutányos áron juthatunk hozzá. Ha alaposabban megnézzük a szeleteket, akkor találhatunk köztük olyanokat is, amelyek többszínűek egy szeleten belül, a hús rostjai szerteszét futnak vagy szabályosan megkülönböztethetjük a különböző húsfajtákat egy szelet húsban. Az ilyen húsokat nevezzük ragasztott húsoknak.


Német dokumentumfilmesek laboratóriumi körülmények között vizsgáltak ilyen mintákat, és az eredményeik szerint Németországban például vásárolhatunk olyan sonkát is, ahol egyetlen szelet sonkában három különböző sertés DNS-e is megtalálható. Ez tulajdonképpen a fogyasztók megtévesztése, hisz a gyártók a termék címkéje szerint igazi sonkát kínálnak. Több sertés húsát összekeverve olyan állagot és megjelenést hoznak létre, hogy mi vásárlók azt hisszük, egyetlenegy sertés sonkájából leszelt szelethús kapunk. A NutritionFacts.org tájékoztatása szerint az Egyesült Államokban évente közle 4 millió kg ragasztott hús kerül forgalomba, a vörös húsok, szárnyasok mellett halat, például lazacot is előszeretettel ragasztanak.

Éttermekben is találkozhatunk ragasztott hússal, például egy óriás szelet rántott hús elfogyasztása során. Ekkora hússzeletet nem lehet kiklopfolni, több darab hús összeragasztásával érik el a gigantikus méreteket. A ragasztáshoz itt is a thrombin enzimet használják, amit ma sertés- vagy marhavérplazmából állítanak elő.


A fogyasztóvédők az Európai Bizottságnál elérték, hogy az étlapon vagy a csomagoláson fel kell tüntetni, hogy „többféle húsrészt tartalmazó készítmény”. Ez Magyarországon is így van az Európai Parlament és Tanács által jóváhagyott rendelet alapján („95/2/EK irányelv IV. mellékletében felsorolt engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok sorába való felvételéről rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az élelmiszeren az értékesítési neve közelében fel kell tüntetni a „többféle húsrészt tartalmazó készítmény” megjelölést” – idézet a rendeletből).

Hogyan készül a ragasztott hús?

Néhány órán át thrombinnal átitatva állni hagyják a nyesedékhúst, amelyből a végén egy egyben kilapítható hússzelet lesz, vagy a húsdarabkákat jól összekeverik thrombinnal, majd a vágyott alakzatra összenyomva fóliába tekerik, és egy órán át szobahőmérsékleten pihentetik. Ez alatt az idő alatt a húsdarabok összeállnak, és a bennük lévő baktériumok elszaporodnak.



Az enzim megváltoztatja a húsfehérjék szerkezetét, oly módon, hogy molekulán belüli és molekulák közötti kovalens kötéseket hoz létre. Az új kötések kialakulása hasznos és innovatív megoldás lehet a termékszerkezet állományjavítójaként. A fehérjeszerkezet módosulása miatt természetesen megváltoznak a fehérjék funkcionális tulajdonságai és ezáltal a végtermék minősége is.

Jelenthet kockázatot?

Az enzim az egészségre nem ártalmas, de erkölcsileg megkérdőjelezhető a használata. Például egy iszlám vallású ember könnyen elfogyaszthat egy vallása által tiltott élelmiszert anélkül, hogy tudná, pontosan mit is eszik.

A nyers húsok tartalmaznak mikroorganizmusokat, tehát nem sterilek. Az enzim alkalmazása során tovább nő a baktériumok elszaporodásának esélye, mert a „ragasztási folyamat” hosszú időn keresztül, alacsony hőmérsékleten megy végbe.

Az élelmiszeriparban ilyen húsok készítésével foglalkozók számára az enzim egészségügyi kockázatot is jelent. Az enzimek fehérjék, így ezek potenciális inhalációs allergénnek tekinthetők. Az élelmiszeripari üzemekben nagy mennyiségű enzimet használnak és az ezzel dolgozókat ismételt expozíciónak teszik ki.



Az élelmiszeripar számára az enzim használata előnyös, hiszen ilyen módon az olcsón megvásárolt húsnyesedékből látszólag értékesebb hús állítható elő, alacsony befektetéssel. A kisebb fogyasztói árnak köszönhetően a termék szélesebb réteghez jut el.

Az éttermekben dolgozó szakácsok szerint a thrombin enzimmel nagyobb teret nyert a kreativitás a konyhákban. Azt azonban fontos tudni, hogy a különböző minőségű, összeragasztott húsok megfőzése, megpárolása vagy megsütése nem egyszerű feladat, ha biztosak szeretnénk lenni abban, hogy az elkészült étel mikrobiológiailag sem szennyezett.


A Német Húsipari Szövetség szóvivője szerint a ragasztott húsok nem olyan húsnyesedékekből készülnek, amelyeket egyébként nem lehet eladni, és a termékek a higiéniai előírásoknak is megfelelnek, azaz kizárt a bakteriális szennyeződés. Ezt a gondolatot érdemes továbbelemeznünk.

A nyers hús nem steril, tehát tartalmaz mikroorganizmusokat. És ha a steak ragasztott húsból készül: sütés közben azt hisszük, hogy már átsült, de ha egy nehezebben átsüthető, másfajta hús is belekerült a ragasztás eredményeként, akkor ebben már nem lehetünk biztosak. A NutritionFacts.org szerint az Egyesült Államokban nem ritka a Coli baktréium ezekben a húsokban, és a gyakori bélrendszeri fertőzések különböző autoimmun betegségek gyökere is lehet.

2015. március 29., vasárnap

Húsvéti tojás – nem mindegy, hogy hol, mit, mennyiért veszünk...

Húsvét előtt megugrik a tojásvásárlás, a hiperek akcióznak, jön az import, sok esetben fekete tojás. Már csak az a kérdés, mit és mennyiért vehetünk?

A tojásvásárlás húsvét előtt a duplájára nő, ami 30-60 tojás vásárlását jelent háztartásonként hetente. A húsvét előtti két hétben eléri az 50-60 milliót az eladott tojások száma.


A tojás fogyasztói ára a múlt évihez képest 4-5 százalékkal nőtt, a húsvéti időszakban azonban az áruházláncok folyamatos akciózása miatt nem várható drágulás - mondta Földi Péter, a Baromfi Termék Tanács (BTT) tanácsadója. Földi szerint átlagosan 35-40 forintot kérnek darabonként az üzletekben és piacokon.

Idetojják a kis külföldit

A húsvéti magyar tojáspiacot megzavarja az import, mert a beszállítói árakat letöri - mondta. Megjegyezte azt is, hogy ilyenkor a kis (S) méretű apró tojások kínálata nő meg az üzletekben, amelyek darabára alacsonyabb ugyan, de a tényleges súlyuk alapján legdrágábbak (ha biztosak akarunk lenni abban, hogy tudjuk, mit veszünk, akkor mindig nézzük meg, van-e a tojáson pecsét, és hogy a tojás honnan származik. Ebben nyújthat segítséget előző írásunk: Mit jelent a pecsét a tojáson?).

Jön az olcsó import

Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint mintegy 60 millió tojást hoztak be az országba január és november között. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének becslése szerint viszont az illegális szállítmányokkal mintegy 800 millió darab tojás érkezett Magyarországra. A tanácsadó megjegyezte, hogy a január 1-jén bevezetett elektronikus közúti árumozgásokat ellenőrző rendszer (ekáer) a szakmai szervezet várakozásai szerint jelentősen visszaszorítja majd a tojás fekete importját. A főbb beszállító országok: Lengyelország, Szlovákia, Lettország és Németország. A magyar tojásexport tavaly 46 millió volt.

A magyar tojásfogyasztás évente átlagosan 215 darab. A termelés éves árbevétele az idén várhatóan 60 milliárd forint lesz, ami az előző évhez képest mintegy 2-3 százalékos növekedést jelent. A tojás darabonkénti előállítási költsége 18,5, csomagolással 22,5 forint; az áfa nélküli eladási ár pedig 24 forint.

2015. március 28., szombat

Mit jelent a pecsét a tojáson?

A tojásokat "A" és "B" minőségi osztályokba sorolják, a kereskedelemben azonban csak "A" minőségű termékekkel találkozhatnak a fogyasztók. Az "A" minőségű tojásokat aztán a tömegük és a méretük alapján osztályozzák. A négyfokozatú skála a legkisebbnek számító "S" kategóriától "XL"-ig terjed, akár a ruhaméretekben, és a következők értékeket jelöli:


  • XL - nagyon nagy: legalább 73 gramm
  • L - nagy: 63 és 73 gramm közötti
  • M - közepes: 53 és 63 gramm közötti
  • S - kicsi: 53 grammnál kevesebb.
Az élelmiszerek nyomon követésének biztosítása érdekében az "A" minőségű tojások héján fel kell tüntetni a termelői kódot, valamint a nyilvántartási számot. A nyilvántartási szám hét részből áll, s segítségével többek között azt is megtudhatjuk, hogy mely telep, mely istállójából származik a tojás, s ott milyen tartási módot alkalmaznak. 

Az egyes kódrészek jelentése a következő:

1) Első rész - az állattartási technológia kódja:
  • 1: szabadtartás
  • 2: alternatív tartás
  • 3: ketreces tartási rendszer
  • 0: ökológiai tartás;
2) Második rész: az ország ISO kódja, amelyből a vásárló megtudhatja, hogy a tojás honnan származik, a HU jelenti a hazai termelésből származó tojást;

3) Harmadik rész: a megye vagy főváros kódja, 01-20 közötti szám;
  • 01 – Baranya
  • 02 – Bács-Kiskun
  • 03 – Békés
  • 04 – Borsod-Abaúj-Zemplén
  • 05 – Csongrád
  • 06 – Fejér
  • 07 – Győr-Moson-Sopron
  • 08 – Hajdú-Bihar
  • 09 – Heves
  • 10 – Komárom-Esztergom
  • 11 – Nógrád
  • 12 – Pest
  • 13 – Somogy
  • 14 – Szabolcs-Szatmár-Bereg
  • 15 – Jász-Nagykun-Szolnok
  • 16 – Tolna
  • 17 – Vas
  • 18 – Veszprém
  • 19 – Zala
  • 20 – Budapest
4) Negyedik rész: az állat-egészségügyi kerület sorszáma - csupán egy karakter;

5) Ötödik rész: a tojótyúk jelölés: "T";

6) Hatodik rész: az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben;

7) Hetedik rész: a "per"- jel után az istállók száma.

A csomagolt - tálcás, dobozos - tojáson további információkat is szerepeltetni kell. Ezek a következők: a csomagoló központ száma (amelyet a NÉBIH tart nyilván, s mindenki számára szabadon elérhető a Hivatal honlapján), a tojás minőségi osztályba sorolás ("A osztály" - "A" vagy "friss" szóval kombinálva, amennyiben az "extrafriss" jelzést látja a tojás csomagolásán, akkor a tojásrakástól számítva nem telt el 9 nap); a tojások tömege, mérete (XL-L-M-S); minőség-megőrzési ideje, amely a tojásrakástól számítva legfeljebb 28 nap lehet; valamint a tárolásra vonatkozó javaslat. 

A helyi piacon vásárolt tojások esetében a fogyasztók találkozhatnak jelölés nélküli tojásokkal is, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó termelőkre, azonban az értékesítés helyén ezen termelőknek is fel kell tüntetniük a nevet és a címet.

2015. március 27., péntek

Tudatos Vásárló termékteszt: Csokitojások

20 különálló vagy egybecsomagolt csoki- vagy annak látszó tojást hasonlítottunk össze a termékminőség, az egészségi szempontok, a fenntarthatóság és a fogyasztók tájékoztatása szerint. Egy igazi hímes tojás lett az első, egy fruktózos és egy fair trade tojás a második.


Tesztünk a csomagoláson feltüntetett információk alapján készült. A tesztalany tojásokat a nagyobb szupermarketláncokban, független édességboltokban és bioboltokban szereztük be. A teszt főbb szempontjai a termékminőség, az egészségi szempontok, a fenntarthatóság és a fogyasztók tájékoztatása voltak. Az információ hiányát, azaz a hiányzó vagy nem kellően részletezett címkét minden szempontnál negatívan értékeltük. Ezért az ilyen termékek súlyos vereséget szenvedtek. Úgy gondoljuk, hogy a hiányzó információk a fogyasztók alapvető információhoz és önrendelkezéshez való jogát sértik, így megérdemlik a rossz pontokat.

A teszt különböző szemponjai alapján vegyes képet kaptunk. Nincs olyan termék, amelyik mindegyik elvárásnak jól megfelelt volna. A részletes eredmények innen, vagy a cikk alján lévő táblázatból tölthetők le.

Termékminőség: kakaó szárazanyag tartalom

Tesztünk során értékeltük a tojások kakaó szárazanyag tartalmát. Minél magasabb ez a százalékban megadott érték, annál jobb minőségű csokoládéról van szó. A Magyar Élelmiszerkönyv előírja az elvárt kakaó szárazanyag mennyiséget a különböző csokoládéknál. Az étcsokoládénak legalább 35% összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia. A tejcsokoládénak legalább 25%-ot, a kakaótartalmú és egyéb bevonómasszáknak 5%-ot.

A tesztben azok a termékek kaptak jó pontot, amelyek az elnevezésük alapján elvárható szárazanyag tartalomnál többet tartalmaztak. Például ha egy tejcsokoládé szárazanyag tartalma több, mint 25% volt.

Ha megnevezése alapján elvárható kötelező kakaó szárazanyag tartalomnak megfelelt a tojás, a kötelezően elvárható kakaótartalom feletti rész százalékértékének tízszeresét is megkapta pontban. Például 40% kakaó szárazanyag tartalmú tejcsokoládé esetén: 40%-25%=15%, azaz 0,15*10=1,5 pont. Ha nem felelt meg az elvárható értéknek, vagy nem tűntette fel a kakaó szárazanyag-tartalmat -1 pontot kapott a termék.

A kakaó szárazanyag tartalom szempontjából a legjobb termék a Tojás figura étcsokoládéból (I-KA Ker Bt.) lett. A tejcsokik közül a Szerencsi Tojás Figura Tejcsokoládéból, a Diabetikus tejcsokoládé tojás és a Diabon tojás figura fruktózos tejcsokoládéból végzett az élen.

A kakaó szárazanyag tartalom szempontjából a sereghajtók népes táborát több csoportra oszthatjuk. Egyrészt idetartoznak a bevonó masszások: a Diabette Tojás figura kakaós tejmasszából, Tojás Kakaós tejmasszából készült üreges tojás (Linga Élelmiszeripari Kft.). Azok, akik egyszerűen nem tűntették fel a kakaó szárazanyag-tartalmat, és emiatt értékelhetetlen volt a minőségük: a Milka Löffel Ei Kakaókrémes 4 db alpesi tejcsokoládé tojás kakaós krémmel, a Nesquik tej (60%) és fehércsokoládé (40%) tojás, a Zizivel (10%) töltött tejcsokoládé tojás (Microse Kft.) és a Ponchito meglepetés.

Termékminőség: növényi zsiradék

A termék gyengébb minőségéről árulkodik, ha a jó minőségű, drágább kakaóvajat növényi zsiradékkal helyettesítik. Ez legtöbbször pálma, kókusz, vagy több itt szereplő tojásnál shea alapú zsiradék. A pálmaolaj tartalmat a fenntarthatósági szempontoknál értékeltük negatívan.

Azoktól a termékektől, amelyek a pálmaolajtól eltérő növényi zsiradékot tartalmaztak 0,5 pontot vontunk le: a Kinder és a Milka tojások shea, a Diabette kókusz alapú zsiradékot kevertek az összetevőkhöz. Azok, amelyek nem nyújtottak pontos tájékoztatást a növényi zsiradék eredetét illetően 1 pontot veszítettek. Ezen az információhiányon vesztett a Nesquik tej (60%) és fehércsokoládé (40%) tojás, a Tojás Kakaós tejmasszából készült üreges tojás (Linga Élelmiszeripari Kft.) és a Ponchito meglepetés.

A teszt további részleteivel együtt teljes terjedelmében elolvasható itt: tudatosvasarlo.hu

2015. március 20., péntek

Kávéteszt – mikotoxinnal szennyezett terméket talált a hatóság

Glutént tartalmazó, Ochratoxin-A szennyezett kávét talált legújabb terméktesztjén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A hatóság a határérték feletti mikotoxin tartalom miatt azonnali hatállyal elrendelte a D.KAISER Krone nevű termék forgalomból történő kivonását. A teszt során ellenőrzött termékek közül két kávénál csak kisebb jelölési hibák akadtak. Az elmaradhatatlan kedveltségi vizsgálaton a Tchibo Exclusive végzett az élen.


39 őrölt pörkölt kávét vizsgált terméktesztjén a NÉBIH, köztük két-két Magyarországon és Ausztriában egyaránt kapható kávéféleség összehasonlító vizsgálatára is sor került. A negyedkilós kiszerelésű, őrölt, pörkölt termékeknél minőségi és biztonsági paramétereket mértek, a jelölési előírások betartását ellenőrizték, valamint kedveltségi vizsgálatot végeztek a szakemberek.

Megnyugtató, hogy valamennyi termék megfelelt az előírásoknak a minőségre vonatkozó paraméterek (vízben oldódó szárazanyag-tartalom, víztartalom, koffeintartalom) esetében. Szintén nem volt gond a növényvédőszer-maradékok területén. A termékeknél 399 különböző hatóanyag és azok bomlástermékeinek vizsgálatára került sor és egyetlen kávéféleség sem tartalmazott kimutatható mennyiségben növényvédőszer-maradékot. A szakemberek ellenőrizték a jelölési követelmények betartását is. Két esetben találkoztak kisebb jelölési hibával, ami miatt a felelős élelmiszervállalkozásokat figyelmeztetették.

Az Ochratoxin-A kis mennyiségben többféle élelmiszerben is előfordulhat, jelenléte nem küszöbölhető ki teljesen, az Unióban szigorú előírás vonatkozik a megengedett határértékekre. Ezen jogszabályoknak egy kivétellel minden termék megfelelt: a D.KAISER Krone őrölt, pörkölt kávéban a maximálisan megengedett 5,0 µg/kg Ochratoxin-A tartalom több mint kétszeresét mutatták ki a laborvizsgálatok. A hatóság azonnali hatállyal elrendelte a forgalomból történő kivonást és a fogyasztókhoz eljutott termékek visszahívását, a gyártóval szemben pedig élelmiszer ellenőrzési bírságot szab ki.

A kedveltségi rangsor felállításánál szempont volt az illat, ízérzet, testesség végül pedig a kávéról egy összbenyomás értékelése. A bírálaton a hatóság szakemberei, kávészakértők, többek között Tóth Sándor többszörös barista bajnok és Szongoth János kávészakértő, valamint „átlagfogyasztók” vettek részt. A tesztelők a kávékat az úgynevezett brazil (cupping) módszerrel kóstolták és hasonlították össze.

A kedveltségi vizsgálattal párhuzamosan zajlottak a laborvizsgálatok, így még a határérték felett Ochratoxin-A-t tartalmazó kávé is szerepelt a kóstoláson. A tesztelők e kávénál idegen ízt éreztek. A vizsgálat kimutatta, hogy a termék glutént és – a mikroszkópos vizsgálat alapján – idegen növényi eredetű keményítőszemcséket tartalmaz. A toxin szennyezettség és a glutén tartalom mellett a termék alacsony koffeintartalma is gyanússá vált a hatóság számára. A gyártónál a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága helyszíni ellenőrzést végzett és nyomonkövetési problémákat tárt fel. Az ellenőrök az üzemben 8,2 tonna terméket koboztak el, további 12 tonna esetében forgalmi korlátozást rendeltek el, az üzem működését pedig felfüggesztették.

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

További részletek: szupermenta.blog.hu