A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kisokos. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kisokos. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. április 1., szerda

Néhány "étel" alapanyag, amit nem szerencsés megenni...

Biztosan mindenki hallott már arról, hogy bizonyos élelmiszerekbe rendkívül ártalmas, néha rákkeltő anyagokat tesznek, mindezt csupán az íz fokozása és a tartósítás érdekében. A komplikált nevű vagy hosszú számsorokkal jelölt adalékanyagokat azonban kevesen ismerik, ezért cikkünkben összefoglaltuk, hogy mik a leginkább kerülendő élelmiszerek a piacon. Sajnos a káros adalékanyagokat száz százalékban nem tudjuk elkerülni. Ám ha mindig elolvasgatjuk a termékek hátoldalán levő összetevőket, és utána is járunk jelentésüknek, akkor sokkal könnyebben elkerülhetjük a toxikus anyagok fogyasztását, amik kis mennyiségben nem okoznak nagy bajt, ám folyamatos fogyasztásuk káros lehet.

Leveskocka és vegeta

Dénes Viktória, pécsi biológus elmeséli, hogy a nátrium-glutamát vagyis az E621-es jellel ellátott ízfokozó egy rendkívül ártalmas adalékanyag az élelmiszerekben. Nagyon nehezen lehet elkerülni, hiszen szinte minden hústermékben megtalálható. A neurobiológiai kutatásokban – erős sejtpusztító hatását kihasználva – az idegrendszer megfelelő helyeire injektálva degenerációs betegségek kiváltására használják. Ezt az anyagot az élelmiszeriparban rendkívül kis dózisban használják, így nem toxikus, de ha valaki hosszú éveken keresztül fogyasztja, allergiát, szédülést és fejfájást válthat ki. Ez az anyag legnagyobb dózisban a leveskockákban, illetve a vegetában található meg.


Mit vegyünk helyette?

A leveskockát és a vegetát / ételízesítőt is elkészíthetjük otthon (mint ez az Ezt fald fel! blogunkban látható is), valamint ha bioboltokban vásárolunk és körültekintően elolvassuk a termék hátoldalán az összetevőit, akkor könnyedén találhatunk természetesen készült vegetát és leveskockákat. Korábban már bővebben is írtunk a természetes fűszerekről.

Tejszín

Az E 407-es sorszámú karragén egy vörös algából kivont anyag, melyet arra használnak, hogy zselésítsék, sűrítsék az élelmiszereket. A tejszínekben, jégkrémekben és a legtöbb joghurtban megtalálható. A szervezetben szerencsére nem tud felszívódni és gyorsan kiürül, ennek ellenére állatkísérletekben bőrgyulladás előidézésére használják. Legnagyobb dózisban a tejszínben található meg ez az anyag – avat be a biológus szakember.


Mit vegyünk helyette?

A bolti tejtermékek helyett inkább válasszuk a kistermelők termékeit, ezzel könnyedén kivédhetjük ezt a problémát.

Felvágottak, szalámik

A felvágottak finomak és sokáig elállnak a hűtőben, ezért ideális választás, ha gyakran eszik húst az ember. Dénes Viktória biológus azonban arra figyelmeztet, hogy ezt az állapotot és ízvilágot a húsipar ártalmas adalékanyagokkal éri el. A fentebb említett nátrium-glutamát ízfokozóként, a különböző emulgeálószerek a zsír eloszlásáért, a foszfátok pedig a víz megkötéséért felelősek a felvágottakban. Ezek az anyagok egyenként is rákkeltőek lehetnek, allergiát válthatnak ki és egyéb változásokat okozhatnak a szervezetben.


Mit vegyünk helyette?

Ahogy minden mást, a felvágottakat is el tudjuk készíteni otthon. Ha az ember saját maga tölti meg a húst, akkor meglepetés nem érheti. Ha mindenképpen el akarjuk kerülni ezeket a termékeket, akkor olyan húsokat vásároljunk, melyek nem estek át semmilyen feldolgozási procedúrán. Valamint, ha kistermelőktől vásárolunk és kerüljük a tömegcikkeket – mert a nagyüzemek az olcsóbb és kevésbé időigényes módszereket választják a nagyobb profit érdekében – jó eséllyel elkerülhetjük az adalékokkal, füstaromával, ízfokozókkal felturbózott húskészítményeket.

Chips

A szakemberek szerint a chips alapvetően az ízesítése miatt rendkívül ártalmas, mely még nyomokban sem tartalmaz természetes anyagot. Bár az olaj sem egészséges, amiben kisütik, de ha már kínzó vágyat érzünk egy zacskó chips iránt, akkor legalább az erősen ízesített fajtákat kerüljük el.


Mit vegyünk helyette?

A natúr chips – már ha valóban burgonyából készül, akkor nyugodtan fogyasztható. Mindezen felül chipset magunk is készíthetünk otthon (mint ez az Ezt fald fel! blogunkban látható is), méghozzá nem csak burgonyából, melyek egészen biztosan legalább annyira finomak, mint bolti társaik.

Forrás: www.pecsma.hu

2015. március 31., kedd

Nem akarja, hogy a nyuszi szalmonellát hozzon? Így vásároljon húsvétra!

Egy héten belül itt a húsvét, sokan már intézik a bevásárlást az ünnepre. Listánkból kiderül, hogy mire érdemes odafigyelni hús- és tojás választásakor, sőt még azt is, hogy miért ne spóroljunk a gyerek csokinyusziján se.

fotó forrása: 17.kerulet.ittlakunk.hu

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyűjtötte össze a tippeket, szánja rá az időt és a figyelmet a bevásárlásra.
  • Bevásárlás előtt írja össze, mire van szüksége, és gondolja át, hol kívánja azt beszerezni.
  • Készüljön elegendő bevásárló táskával, zacskóval, mélyhűtött termék vásárlásánál hűtőtáskával is, hogy a különböző élelmiszereket elkülönítve tudja majd elhelyezni.
  • Az alapanyagokat, élelmiszereket mindig megbízható helyről, üzletben, piacon szerezze be. Soha ne vásároljon ellenőrizetlen helyen, alkalmi árustól.
  • Vásárláskor mindig nézze meg a termék jelölését. Ha szükséges, vigyen szemüveget, akár nagyítót is.
  • A szabályos csomagoláson magyar nyelvű címke található, és fel van tüntetve a termék neve, gyártója vagy forgalmazója, a minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági ideje, összetétele (az összetevők csökkenő mennyisége szerint), valamint a tároláshoz javasolt körülmények.
  • Lejárt élelmiszert, sérült vagy szennyezett csomagolású terméket ne vásároljon meg.
  • Zúzmarás vagy tömbbé fagyott mélyhűtött terméket ne vásároljon, mert valószínűleg felengedett és visszafagyasztott termékről van szó.
  • Ne vegyen olyan terméket, amelyet gyaníthatóan eredeti csomagolásából bontottak ki, vagy csomagolása hiányos, nem fedi be az egész terméket.
  • Ne vásároljon olyan húst, amelynek állaga nem friss, szaga, színe eltér a szokásostól. Ellenőrizze az eladó által becsomagolva átnyújtott terméket is még a vásárlás helyszínén. Darált húst csak megbízható helyről vásároljon, de legjobb, ha a húst otthon darálja le.
  • Zöldség-gyümölcs esetén a frissességet szemrevételezéssel meg lehet állapítani. Aszalt gyümölcsök esetén molyosodás, penészedés előfordulhat, ennek szemmel látható jeleire legyen figyelemmel.
  • Mindig ellenőrizze a termék jelölését és a minőség-megőrzési/fogyaszthatósági idő feltüntetését.
  • Őrizze meg a termékek számláját (vásárlási blokkját, nyugtáját) mert csak így van lehetőség bármilyen későbbi reklamációra.
Ha olyan jellegű hiányosságot észlel, amely hatósági intézkedést igényel, jelezze az illetékes helyi élelmiszer-ellenőrző hatóságnak, vagy hívja a NÉBIH Zöld számát, ahogy már korábbi csikkünkben is írtuk.
Forrás: privatbankar.hu

2015. március 28., szombat

Mit jelent a pecsét a tojáson?

A tojásokat "A" és "B" minőségi osztályokba sorolják, a kereskedelemben azonban csak "A" minőségű termékekkel találkozhatnak a fogyasztók. Az "A" minőségű tojásokat aztán a tömegük és a méretük alapján osztályozzák. A négyfokozatú skála a legkisebbnek számító "S" kategóriától "XL"-ig terjed, akár a ruhaméretekben, és a következők értékeket jelöli:


  • XL - nagyon nagy: legalább 73 gramm
  • L - nagy: 63 és 73 gramm közötti
  • M - közepes: 53 és 63 gramm közötti
  • S - kicsi: 53 grammnál kevesebb.
Az élelmiszerek nyomon követésének biztosítása érdekében az "A" minőségű tojások héján fel kell tüntetni a termelői kódot, valamint a nyilvántartási számot. A nyilvántartási szám hét részből áll, s segítségével többek között azt is megtudhatjuk, hogy mely telep, mely istállójából származik a tojás, s ott milyen tartási módot alkalmaznak. 

Az egyes kódrészek jelentése a következő:

1) Első rész - az állattartási technológia kódja:
  • 1: szabadtartás
  • 2: alternatív tartás
  • 3: ketreces tartási rendszer
  • 0: ökológiai tartás;
2) Második rész: az ország ISO kódja, amelyből a vásárló megtudhatja, hogy a tojás honnan származik, a HU jelenti a hazai termelésből származó tojást;

3) Harmadik rész: a megye vagy főváros kódja, 01-20 közötti szám;
  • 01 – Baranya
  • 02 – Bács-Kiskun
  • 03 – Békés
  • 04 – Borsod-Abaúj-Zemplén
  • 05 – Csongrád
  • 06 – Fejér
  • 07 – Győr-Moson-Sopron
  • 08 – Hajdú-Bihar
  • 09 – Heves
  • 10 – Komárom-Esztergom
  • 11 – Nógrád
  • 12 – Pest
  • 13 – Somogy
  • 14 – Szabolcs-Szatmár-Bereg
  • 15 – Jász-Nagykun-Szolnok
  • 16 – Tolna
  • 17 – Vas
  • 18 – Veszprém
  • 19 – Zala
  • 20 – Budapest
4) Negyedik rész: az állat-egészségügyi kerület sorszáma - csupán egy karakter;

5) Ötödik rész: a tojótyúk jelölés: "T";

6) Hatodik rész: az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben;

7) Hetedik rész: a "per"- jel után az istállók száma.

A csomagolt - tálcás, dobozos - tojáson további információkat is szerepeltetni kell. Ezek a következők: a csomagoló központ száma (amelyet a NÉBIH tart nyilván, s mindenki számára szabadon elérhető a Hivatal honlapján), a tojás minőségi osztályba sorolás ("A osztály" - "A" vagy "friss" szóval kombinálva, amennyiben az "extrafriss" jelzést látja a tojás csomagolásán, akkor a tojásrakástól számítva nem telt el 9 nap); a tojások tömege, mérete (XL-L-M-S); minőség-megőrzési ideje, amely a tojásrakástól számítva legfeljebb 28 nap lehet; valamint a tárolásra vonatkozó javaslat. 

A helyi piacon vásárolt tojások esetében a fogyasztók találkozhatnak jelölés nélküli tojásokkal is, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó termelőkre, azonban az értékesítés helyén ezen termelőknek is fel kell tüntetniük a nevet és a címet.