2015. június 30., kedd

Néhány jó tanács, hogy mire figyeljünk sütemények vásárlásakor...

Biztosan veled is előfordult már, hogy egy kávézóban vagy cukrászdában süteményt rendeltél, de a várva várt édes élmény, nem volt olyan édes, mint amire számítottál. Íme néhány gyakorlati tanács, hogy mire figyelj, ha jó minőségű terméket szeretnél kapni.

Fotó: foodnetwork.com

1. Az üzlet

Egy kávézóba vagy cukrászdába belépve nézz körbe, és mérd fel a terepet. Az üzletekben makulátlan rendnek és tisztaságnak kell lennie. Amennyiben nem ezt tapasztalod, hogy várhatnád el, hogy a felszolgált étel is rendben legyen.

Az evőeszközök és tányérok tisztaságát is ellenőrizd. Ha koszos, maszatos evőeszközt kaptál, hívd fel a figyelmüket rá, és cseréltesd ki, vagy közöld, hogy a vendégük lettél volna...

2. Külalak

A sütemények kiválasztásánál az első szempont a külső, amely önmagában is étvágygerjesztő hatással bír. A sütemény lehet kerek, szögletes, tekercs, rolád és egyéb változatos formában is megjelenhet a lényeg, hogy legyen felismerhető pontosan milyennek is kell lennie.

A lelapult forma és a széleken kibuggyanó töltelék nem biztos, hogy helyes bánásmódot feltételez a személyzet részéről.

A hiányos fedőréteg sem túl bizalomgerjesztő: a minyonok gyakori problémája lehet, hogy a fondant nem teljesen vonja be a tésztát vagy letöredeznek az aljáról kis darabok.

A csokoládé bevonat megfolyása és töredezettsége rossz minőségű alapanyagot vagy helytelen gyártástechnológiát feltételez.

A vágásfelület egyenletessége is fontos szempont. A magára valamit is adó cukrász csak szépen szeletelt süteményt enged forgalomba hozni.

Fotó: ministryofcake.co.uk

3. Alapanyagok

Egy jó minőségű cukrászsüteménynek jó minőségű anyagból kell készülnie, a helyes gyártástechnológia betartásával, higiénikus környezetben.

A csokoládé minősége különösen sarkalatos pontja a süteményeknek: egy szép fényes, sötét színű bevonat minőségi alapanyagot feltételez.

A tejszín esetében elterjedt a növényi habok használata, mert olcsók, könnyű velük dolgozni és tartósak, ízükben azonban eltérőek az igazi tej alapú tejszíntől. Válasszuk inkább az igazi tejszínnel készült termékeket, amennyiben van ilyen a kínálatban.

A gyümölcsös süteményeknél válasszuk azt, amelyiken látszik, hogy friss alapanyagból készült, és kerüljük a mirelitből készült termékeket.

Kérdezzük meg a személyzettől, hogy a vajkrémes sütemény valóban vajból készült-e vagy speciális célmargarint ún. krémmargarint használtak. Amennyiben lehetséges, kerüljük a margarinos termékeket.

4. Hűtés, tárolás

A sütemények esetén különösen fontos a hűtés és hűtési lánc betartása szállítás közben is. Különösen fontos ez a krémeseknél, ezeknél ugyanis külön törvényi szabályozás is létezik.

A krémesek és tejszínhabos sütemények esetében az eltarthatósági idő maximum 16 óra lehet 4-6°C között tárolva.

Ha olvadásnak indult csokoládé bevonatot vagy lapulásnak indult süteményt, krémest látunk, ne vásároljunk belőle.

2015. június 24., szerda

Citromos sörökön végzett teszteket a NÉBIH - vajon mi van a dobozban?

A nyár slágere a NÉBIH figyelmét is felkeltette: ismét laborvizsgálatokat végzett a hatóság, ezúttal 15 hazai forgalomban kapható citromos söritalt vizsgált meg. Természetesen a kedveltségi kóstoló sem maradt el, a tesztelők körében egyértelmű döntés született a legjobb termékről.


Először is jó tisztázni, hogy a citromos söritalként árult termékeket nem tekinthetjük ízesített sörnek, sokkal inkább üdítő és sör keveréke a jó meghatározás, hívhatjuk sörkeveréknek, sörmixnek, sörtartalmú italnak vagy söritalnak. Üdítőből több van ezekben a frissítőkben, mint sörből - ezt a kedveltségi vizsgálat résztvevői is észrevették és megemlítették.

A NÉBIH szakemberei az ország négy nagy sörgyárában vizsgálták nemcsak a késztermékeket, hanem a citromos söritalok gyártásához használt alapanyagokat, valamint a gyártáshoz felhasznált víz minőségét is – mindent rendben találtak. A szakemberek megvizsgálták a gyártmánylapnak való megfelelőséget, amely során nem volt kifogásolt termék. 

A kedveltségi vizsgálat során a dobozos és az üveges kiszerelésű terméket is összehasonlították a tesztelők. Az italok jellemzőit egy ötfokú skálán értékelték a kóstolók: a megjelenést, az illatot, az ízt, a gyümölcsös karaktert és az összbenyomást pontozták.

A részletes teszteredményekért kattints IDE!

Sokan adnak hangot aggodalmuknak a sörösdobozokból kioldódó káros anyagokkal kapcsolatban. Őket is megnyugtathatjuk: a sörösdobozokból ólom, kadmium, arzén, réz, cink, króm, mangán, nikkel, alumínium, antimon kioldódása kimutathatósági határ alatt volt és az összkioldódási vizsgálatok is megfelelőnek bizonyultak.

Mi van a hab alatt?

Az ellenőrzésen a NÉBIH szakemberei különös figyelmet fordítottak arra, hogy a minták reprezentálják a hazai boltokban található kínálatot. A citromos sörital az üdítő és a sör különböző arányú keveréke. A fő összetevőkre (üdítő, sör) speciális, míg a késztermékekre, azaz a citromos söritalokra az általános előírások vonatkoznak.

Ahol a csapból is sör folyik …

A 4 legnagyobb hazai sörgyár ellenőrzése során a felügyelők végignézték a gyártástechnológia teljes folyamatát a termék előállításától a kiszereléséig és a raktározásáig.

A víz, a sörgyártás legnagyobb mennyiségben felhasznált alapanyaga, ezért fontos, hogy azt a gyártók rendszeresen ellenőrizzék. Ennek megfelelően minden gyárban rendszeresen vízmintákat vesznek és abból akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat végeznek. A laboratóriumi eredmények alapján elmondható, hogy a vízminőség megfelelő a sörgyárakban.

Alapanyagok - Biztonságos hozzávalók

A szakemberek a vizsgálatnál nemcsak a citromos söritalokból vettek mintát, hanem az alapanyagul szolgáló sörből, malátából, gyümölcs sűrítményből és kukoricadarából is.

A növényi eredetű alapanyagokat növényvédőszer-maradék tartalomra vizsgálták. Az alkalmazott szűrővizsgálati programmal közel 400 különböző hatóanyag és azok bomlástermékeinek vizsgálatára került sor. Az eredmények alapján a termékek nem tartalmaztak kimutatható mennyiségben növényvédőszer-maradékot.

Az ital készítéséhez használt citrom - és almasűrítmény patulintartalma is a kimutathatósági határ alatt volt.

Késztermékek – Hihetünk-e a címkének?

Az ellenőrök a mintákat – az előállító helyeken túl – hazai hipermarketekben vették. Figyelmet fordítottak a palackos és dobozos kiszerelésű termékek párhuzamos mintavételére is, illetve a lejárati idők különbözőségére: az előállító üzemekben a friss gyártású termékeket mintázták, míg a kereskedelemben a lejárati dátumhoz közelieket.

A csomagolás alapján a NÉBIH a termékek jelölésének, címkézésének megfelelőségét, a magyar nyelvű felirat meglétét is ellenőrizte és megfelelőnek találta.

A szakemberek a citromos söritaloknál megvizsgálták a gyártmánylapnak (termék specifikációnak) való megfelelőséget (alkoholtartalom, CO2 tartalom, eredeti extrakt- és valódi extrakt-tartalom, szín, energiatartalom, pH, mesterséges édesítőszer-tartalom, cukortartalom), amely során nem volt kifogásolt termék.

Eredeti extrakt az az extrakt-mennyiség, ami az erjedés megindulása előtt volt a sörlében, míg a valódi extrakt-tartalom a sörlében lévő összes oldott anyag mennyisége, amelyet répacukor tömegszázalékban fejezünk ki.


A NÉBIH stabil izotóp laboratóriumában speciális eredetvizsgálatokat is végeztek. A vizsgált izotóp-arány értékekből (d13C (‰)) pontosan meghatározható az italhoz használt úgynevezett pótanyag mennyisége. A pótanyag a maláta egy részének helyettesítésére szolgáló, enzimesen lebontható poliszacharidokat vagy egyéb szénhidrátokat tartalmazó alapanyag (pótanyagként használható például sörárpa, csírátlanított kukoricaőrlemény, rizs). A pótanyagra vonatkozó előírás, hogy a sörlé szárazanyag tartalmának legfeljebb 30%-a származhat pótanyagból. A vizsgált italoknál a hatóság egyetlen esetben sem állapított meg a megengedett mennyiségnél nagyobb mértékű felhasználást, illetve az analitikai vizsgálatok azt is igazolták, hogy valamennyi termék esetében megfelelően tüntették fel a pótanyagokat. Azon termékek, melyek esetében nem jelöltek pótanyag felhasználást, az izotóp vizsgálatok is megerősítették, hogy a termék előállítása pótanyag nélkül történt.

Késztermék - Dobozban a biztonság!

A NÉBIH laboratóriuma elvégezte az élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú toxinok (aflatoxin, ochratoxin) vizsgálatát is, a kapott eredmények alapján nem tartalmaztak kimutatható mennyiségben toxint.

A csomagolóanyag szintén kiemelt jelentőségű, így nem maradhatott el ennek kontrollja sem. Megnyugtató, hogy a sörös doboz és tető összkioldódási vizsgálata (etanol, desztillált víz, valamint ecetsavas közegben) megfelelő eredményű volt. Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokból kioldódó fémek (ólom, kadmium, arzén, réz, cink, króm, mangán, nikkel, alumínium, antimon, vas) is kimutathatósági határ alatt voltak.

Kedveltségi vizsgálat – Mi nyáron a nyerő?

A kedveltségi vizsgálatokon laikusok és szakértők egyaránt képviseltették magukat: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ), a NÉBIH, az FM szakemberei és átlagos fogyasztók is kóstoltak. A sörkóstolás egyik érdekessége, hogy – a borkóstolás szokásaival ellentétben le is kell nyelni a kortyot, mert a sörökre jellemző kesernyés íz a garat táján érvényesül.

A tesztelők 15 hazai, valamint egy Ausztriában forgalmazott citromos söritalt kóstoltak, ezek közül egy-egy termék üveges és dobozos változatát is.

A kóstolás ezúttal is „vakon” történt. Az italok jellemzőit egy ötfokú skálán értékelték a kóstolók: a megjelenést, az illatot, az ízt, a gyümölcsös karaktert és az összbenyomást pontozták.

Számos licenszsör kapható Magyarországon, melyeknek bárhol a világon teljesen azonosnak kell lenniük. Éppen ezért a kedveltségi vizsgálaton a 15 hazai forgalmazású citromos söritalon kívül tesztelték a legnagyobb mennyiségben gyártott Gösser Nature Radler Ausztriában forgalmazott „verzióját” is.

A két termék közel azonos pontszámot kapott, a rangsorba viszont csak a laboratóriumi teszteken is átesett magyar változat került be.

A citromos söritalokra jellemző, hogy bennük az üdítőital aránya magasabb, mint a söré, így az érzékszervi vizsgálatok során a sörre jellemző érzékszervi tulajdonságok kevésbé domináltak.

A kedveltségi vizsgálaton a nők és a férfiak ízlésében nem mutatkozott különbség. Legalábbis citromos sörital tekintetében nem…

2015. május 20., szerda

Illegális burgonyát foglalt le a NÉbIH

A tavaszi vetőburgonya ellenőrzéseken mintegy 9 tonna vetőburgonyaként eladott étkezési burgonyát foglalt le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A fémzár címkével, növényútlevéllel nem rendelkező, illegálisan forgalomba hozott vetőgumó tételek használata akár 80%-os terméskiesést is okozhat.



A NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság (NKI) és Kiemelt Ügyek Igazgatóság (KÜI) ellenőrei márciusban és áprilisban szúrópróbaszerű vetőburgonya próbavásárlásokat végeztek, melynek során illegális vetőgumó forgalmazást tapasztaltak. Az ellenőrzéseken a szakemberek mintegy 9 tonna, vetőburgonyaként eladott étkezési burgonyát foglaltak le.

Magyarországon a vetőburgonya csak növény-egészségügyi ellenőrzést és hatósági minősítést követően, fémzároltan, növényútlevéllel ellátva hozható forgalomba. A termesztők a szaporítóanyag előállítást az illetékes megyei kormányhivatalnál kötelesek előzetesen bejelenteni. A hatósági ellenőrzést igazoló fémzár címke csak többszöri szántóföldi és laboratóriumi vizsgálat után kerülhet egy adott szaporítóanyag tételre. A címke egyben növényútlevél is, azaz a szaporítóanyag minőségén túl, annak zárlati károsítóktól való mentességét is garantálja.

Az étkezési burgonya termesztésekor megmaradó apró méretű burgonya vetőburgonyaként való forgalmazása nemcsak tilos, de veszélyes is, mivel ennek minősége nem ellenőrzött, és számos, szabad szemmel nem látható növényi károsítót hordozhat. A burgonyát megtámadó, vetőgumóval terjedő vírusok, baktériumok és gombák ellen nincs a gyakorlatban alkalmazható, hatékony növényvédő szeres eljárás. A fémzárolt vetőgumó használatával megelőzhető ezeknek a károsítóknak a terjedése, felszaporodása.

A minőségi magyar vetőburgonya védelme és az illegális áruk mennyiségének csökkentése érdekében a NÉBIH a társhatóságok bevonásával a jövőben is fenntartja a fokozott ellenőrzéseket ezen a területen.

2015. május 9., szombat

Újabb termékteszt: étkezési sókat vizsgált a NÉBIH

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a különböző termékekre vonatkozó célellenőrzéseinek folytatásaként a hazánkban kapható étkezési sók ellenőrzését végezte el. Első körben az asztali, tengeri, párolt, finomított és vákuum sók vizsgálata zárult le. Az egyéb speciális sók (jódozott, fluorozott, csökkentett nátrium-tartalmú) és jelölésükben a termék különleges tulajdonságaira utaló állításokat tartalmazó sók vizsgálata még folyamatban van.



A NÉBIH által koordinált kiemelt ellenőrzés keretében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztályának élelmiszer-biztonsági felügyelői a nagyobb áruházláncokban és a kisebb kereskedelmi egységekben végeztek hatósági mintavételt, ezenkívül a NÉBIH hatósági ellenőrei előállító létesítményekben, csomagolóüzemekben tartott helyszíni ellenőrzés során, internetes rendeléssel és kereskedelmi egységekben is mintáztak sótermékeket.

A mintavétel során külön figyelmet fordítottunk arra is, hogy a minták megfelelően reprezentálják a hazai boltokban található kínálatot, így 60-nál több só került vizsgálat alá. Az első körben 14 féle asztali, tengeri, párolt, finomított és vákuum étkezési só hatósági vizsgálatát és annak eredményeit ismertetjük.

A termékek laborvizsgálatait a NÉBIH hatósági laboratóriumai végezték.

Az „Étkezési só” lehet:

Tengeri só: tengervízből lepárlással vagy párologtatással kinyert só.

Asztali só: bányászati technológiával kinyert őrölt, szitált kősó.

Párolt só/finomított só/vákuum só: az étkezési sót természetes módon oldják, majd általában többtestes vákuum-bepárlókészülékkel kristályosítják (csomósodásgátló adalékanyagot tartalmazhat).

Az „Étkezési só” megnevezésű termék minőségére sem európai uniós, sem nemzeti jogszabály, illetve egyéb kötelezően betartandó szabályozás (pl. Magyar Élelmiszerkönyv irányelve) nincs hatályban. Létezik viszont az MSZ 11007:2013 számú „Étkezési só (Nátrium-klorid)” című Magyar Szabvány (továbbiakban: Szabvány), melynek alkalmazása nem kötelező. Ha azonban a termék jelölésén vagy gyártmánylapjában a vállalkozó hivatkozik rá, akkor meg kell felelnie a benne előírtaknak. A Szabvány az étkezési célokat szolgáló tengeri só, asztali só, párolt só, finomított só, vákuum só, jódozott só minőségi követelményeit és vizsgálati módszereit tartalmazza.

A só termékteszt részletes eredményeiért kattints ide!

A tengeri, asztali, párolt, finomított és vákuum sók ellenőrzése során vizsgáltuk:
a biztonsági paramétereket, érzékszervi tulajdonságokat, a termékek jelölésének jogszabályi megfelelőségét, a Szabványban szereplő fizikai és kémiai jellemzők közül a víztartalom, vízben oldhatatlan rész, nátrium-klorid tartalom, kálium-, kalcium-, magnézium-, vas-, cink-, réz-, ólom-, arzén-, kadmium- és higany-tartalmat.

Magyar Szabványban szereplő érzékszervi követelmények

Szín:
tengeri só, párolt só/finomított só/vákuumsó: tiszta, fehér kristályos anyag;
asztali só: a fehértől a szürkésfehérig, esetleg enyhén rózsaszín.

Megjelenés:
a csomósodásgátló adalékanyagot tartalmazó párolt só/finomított só/vákuum só szabadon folyó, csomómentes.

Szag: szagtalan.

Íz: idegen íztől mentes, sós ízű.

Idegen anyag: szemmel látható ásványi anyag előfordulása az asztali sóban nyomokban, a többiben nincs megengedve.

A Szabványban leírtak szerint a nátrium-klorid tartalom szárazanyagra vonatkoztatva, tengeri és asztali só esetén legalább 97,0 %(m/m) kell legyen, míg a párolt só/finomított só/vákuum só esetén legalább 99,0 %(m/m) a határérték. A vizsgálatok alapján mind a 14 féle termék megfelelt az előírtaknak.



A víztartalom legfeljebb 1,0 %(m/m) lehet a Szabvány szerint, ezt az értéket egyetlen termék víztartalma sem haladta meg, sőt, meg sem közelítette. A minták kb. felénél 0,1-0,2 %(m/m)-os értékeket mértünk, a legmagasabb mérési eredmény is csak 0,3 %(m/m) volt. Ezeknél a termékeknél az érzékszervi bírálatot végzők a szokásos szabadon folyó, jól szóródó, csomómentes külső megjelenés helyett enyhén tapadós, apróbb csomókat tartalmazó küllemet állapítottak meg. Tehát fogyasztóként a zacskós csomagoláson keresztül is megállapíthatjuk a csomós vagy csomómentes állományt, és ezáltal következtethetünk a víztartalomra.

A csomómentes állomány érdekében az Európai Unió tagországaiban megengedett, hogy jogszabályban meghatározott adalékanyagot, ún. csomósodást gátlót lehet hozzákeverni az étkezési sóhoz. Erről egyébként bővebben infó itt: Miért van csomósodást gátló adalékanyag a sóban?

Megengedett csomósodást gátlók például a kalcium-karbonát (E 170), a nátrium-karbonátok (E 500), a magnézium-karbonátok (E 504) és a különböző ferro-cianidok (E 535, E 536, E 538). A csomósodást gátló anyagot tartalmazó párolt, finomított illetve vákuumsó esetében a csomómentes, szabadon folyó megjelenés a Szabvány által előírt kritérium. A legtöbb sónál a termék jelölésén a ferro-cianidot tüntették fel, mint hozzáadott csomósodást gátló adalékanyagot. A 14 db vizsgált termék közül csak 2 db termék nem tartalmaz csomósodást gátlót a jelölés szerint.

Mivel az asztali só (bányászott, őrölt, szitált kősó) előállítása során utólagos tisztítást nem végeznek, kisebb-nagyobb mennyiségű egyéb, vízben oldhatatlan ásványi anyag (pl. homok) is marad a késztermékben.

A vízben oldhatatlan rész a Szabvány szerint legfeljebb 2,0 %(m/m) lehet. A laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy egyik termék esetében sem érte el vagy haladta meg a mért érték a megengedett határértéket. A legtöbb terméknél 0,20 %(m/m) értéket mértünk, ami messze elmaradt a megengedettől.

A szemmel látható idegen anyagok előfordulását a Szabvány is megengedi, de csak nyomokban. Ez az asztali sóra jellemző tulajdonság az érzékszervi követelmények között, a szín vizsgálatánál is megjelenik: csak az asztali sónál megengedett a szürkésfehér szín, egyéb sóféléknél csak a fehér kristályok jelenléte fogadható el.

Érzékszervi vizsgálat

A termékek akkreditált érzékszervi bírálata során a külső megjelenésen kívül a szín, szag és íz tulajdonságokat vizsgálták a bírálók. A szakemberek mind a 14 termék érzékszervi tulajdonságait megfelelőnek ítélték.

Színük fehér vagy hófehér a szürkésfehér asztali sókon kívül, és jellemzően szagtalan, idegen szagtól mentesek voltak. Az érzékszervi követelményeknek megfelelően mind a 14 termék idegen íztől mentes, sós ízű volt.

A Szabvány által szabályozott kémiai jellemzők egyes paramétereit is vizsgáltuk:

A kalcium-tartalom legfeljebb 0,5 %(m/m) illetve a magnézium legfeljebb 0,2 %(m/m) határértékeit meg sem közelítették a mért értékek. Kalcium-tartalom tekintetében 10 minta 0,1-0,2 %(m/m) közötti, a többi (4 minta) 0,1 %(m/m) alatt maradt, míg magnézium-tartalom csak két mintánál volt kimutatható 0,04 ill. 0,05 %(m/m) értékben. Mindez azt jelenti, hogy a vizsgált termékek nagy tisztaságú nátrium-klorid sónak minősülnek, természetes eredetű egyéb kalcium- ill. magnézium sókat nem vagy csak nyomokban tartalmaznak. A Szabvány által rögzített határértékkel nem rendelkező kálium-tartalmat is megvizsgáltuk, 11 terméknél még kimutatható sem volt a kálium, míg 3 termék esetében 0,02-0,06 %(m/m) minimális mennyiségű káliumot mértünk, ezek a termékek hófehér színű tengeri illetve finomított sók voltak.

A további vizsgálatok a Szabvány által megjelölt fémekre irányultak. A vas-tartalomra vonatkozó megengedett határértéket (legfeljebb 50,0 mg/kg) egy minta sem érte el. A mért értékek 9,8 - 38,7 mg/kg közöttiek voltak. Megállapítható, hogy a hófehér (jellemzően tengeri, párolt, finomított) sók kevesebb vasat tartalmaznak (10-14 mg/kg), mint a szürkésfehér színű asztali (bányászott) sók (20-38,7 mg/kg).

A további elemek (cink, réz, ólom, arzén, higany, kadmium) vizsgálatai is azt igazolták, hogy mindegyik termék megfelelt a Szabványnak, réz, arzén, higany és kadmium jelenlétét egy esetben sem mutatták ki.

 A jelölés ellenőrzése céljából minden hazai gyártótól bekért gyártmánylap, illetve nem hazai gyártó esetén a forgalmazótól bekért termékspecifikáció ellenőrzése megtörtént. Megvizsgáltuk, hogy a jelölés megfelel-e a gyártmánylapban vagy a termékspecifikációban foglaltaknak.

A só csomagolóanyagán nem kötelező feltüntetni a származási országot, de a jelölés ellenőrzése során kiderült, hogy több termék esetében is önkéntesen feltüntetik ezt az információt a gyártók illetve forgalmazók.

Minden terméknél megvizsgáltuk a jogszabályban előírt jelölési követelmények teljesülését is. Az ellenőrzés során a 14 termékből 7 esetében találtunk hiányosságokat. Egy interneten rendelt termék esetében fordult elő, hogy a kiszállított termék csomagolásáról lemaradt a magyar nyelvű jelölés. Hibának számított, hogy az összetevőket (étkezési só, csomósodást gátló anyag) nem a jogszabályok által előírt módon tüntették fel (a csomósodást gátló adalékanyagra való utalás nem közvetlenül az étkezési só után, hanem a jelölés egy másik helyén szerepelt). Probléma volt, hogy az egyébként nem kötelező tápértékjelölés nem az előírt adatokkal és formátummal került feltüntetésre.

2015. április 1., szerda

Néhány "étel" alapanyag, amit nem szerencsés megenni...

Biztosan mindenki hallott már arról, hogy bizonyos élelmiszerekbe rendkívül ártalmas, néha rákkeltő anyagokat tesznek, mindezt csupán az íz fokozása és a tartósítás érdekében. A komplikált nevű vagy hosszú számsorokkal jelölt adalékanyagokat azonban kevesen ismerik, ezért cikkünkben összefoglaltuk, hogy mik a leginkább kerülendő élelmiszerek a piacon. Sajnos a káros adalékanyagokat száz százalékban nem tudjuk elkerülni. Ám ha mindig elolvasgatjuk a termékek hátoldalán levő összetevőket, és utána is járunk jelentésüknek, akkor sokkal könnyebben elkerülhetjük a toxikus anyagok fogyasztását, amik kis mennyiségben nem okoznak nagy bajt, ám folyamatos fogyasztásuk káros lehet.

Leveskocka és vegeta

Dénes Viktória, pécsi biológus elmeséli, hogy a nátrium-glutamát vagyis az E621-es jellel ellátott ízfokozó egy rendkívül ártalmas adalékanyag az élelmiszerekben. Nagyon nehezen lehet elkerülni, hiszen szinte minden hústermékben megtalálható. A neurobiológiai kutatásokban – erős sejtpusztító hatását kihasználva – az idegrendszer megfelelő helyeire injektálva degenerációs betegségek kiváltására használják. Ezt az anyagot az élelmiszeriparban rendkívül kis dózisban használják, így nem toxikus, de ha valaki hosszú éveken keresztül fogyasztja, allergiát, szédülést és fejfájást válthat ki. Ez az anyag legnagyobb dózisban a leveskockákban, illetve a vegetában található meg.


Mit vegyünk helyette?

A leveskockát és a vegetát / ételízesítőt is elkészíthetjük otthon (mint ez az Ezt fald fel! blogunkban látható is), valamint ha bioboltokban vásárolunk és körültekintően elolvassuk a termék hátoldalán az összetevőit, akkor könnyedén találhatunk természetesen készült vegetát és leveskockákat. Korábban már bővebben is írtunk a természetes fűszerekről.

Tejszín

Az E 407-es sorszámú karragén egy vörös algából kivont anyag, melyet arra használnak, hogy zselésítsék, sűrítsék az élelmiszereket. A tejszínekben, jégkrémekben és a legtöbb joghurtban megtalálható. A szervezetben szerencsére nem tud felszívódni és gyorsan kiürül, ennek ellenére állatkísérletekben bőrgyulladás előidézésére használják. Legnagyobb dózisban a tejszínben található meg ez az anyag – avat be a biológus szakember.


Mit vegyünk helyette?

A bolti tejtermékek helyett inkább válasszuk a kistermelők termékeit, ezzel könnyedén kivédhetjük ezt a problémát.

Felvágottak, szalámik

A felvágottak finomak és sokáig elállnak a hűtőben, ezért ideális választás, ha gyakran eszik húst az ember. Dénes Viktória biológus azonban arra figyelmeztet, hogy ezt az állapotot és ízvilágot a húsipar ártalmas adalékanyagokkal éri el. A fentebb említett nátrium-glutamát ízfokozóként, a különböző emulgeálószerek a zsír eloszlásáért, a foszfátok pedig a víz megkötéséért felelősek a felvágottakban. Ezek az anyagok egyenként is rákkeltőek lehetnek, allergiát válthatnak ki és egyéb változásokat okozhatnak a szervezetben.


Mit vegyünk helyette?

Ahogy minden mást, a felvágottakat is el tudjuk készíteni otthon. Ha az ember saját maga tölti meg a húst, akkor meglepetés nem érheti. Ha mindenképpen el akarjuk kerülni ezeket a termékeket, akkor olyan húsokat vásároljunk, melyek nem estek át semmilyen feldolgozási procedúrán. Valamint, ha kistermelőktől vásárolunk és kerüljük a tömegcikkeket – mert a nagyüzemek az olcsóbb és kevésbé időigényes módszereket választják a nagyobb profit érdekében – jó eséllyel elkerülhetjük az adalékokkal, füstaromával, ízfokozókkal felturbózott húskészítményeket.

Chips

A szakemberek szerint a chips alapvetően az ízesítése miatt rendkívül ártalmas, mely még nyomokban sem tartalmaz természetes anyagot. Bár az olaj sem egészséges, amiben kisütik, de ha már kínzó vágyat érzünk egy zacskó chips iránt, akkor legalább az erősen ízesített fajtákat kerüljük el.


Mit vegyünk helyette?

A natúr chips – már ha valóban burgonyából készül, akkor nyugodtan fogyasztható. Mindezen felül chipset magunk is készíthetünk otthon (mint ez az Ezt fald fel! blogunkban látható is), méghozzá nem csak burgonyából, melyek egészen biztosan legalább annyira finomak, mint bolti társaik.

Forrás: www.pecsma.hu

2015. március 31., kedd

Nem akarja, hogy a nyuszi szalmonellát hozzon? Így vásároljon húsvétra!

Egy héten belül itt a húsvét, sokan már intézik a bevásárlást az ünnepre. Listánkból kiderül, hogy mire érdemes odafigyelni hús- és tojás választásakor, sőt még azt is, hogy miért ne spóroljunk a gyerek csokinyusziján se.

fotó forrása: 17.kerulet.ittlakunk.hu

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyűjtötte össze a tippeket, szánja rá az időt és a figyelmet a bevásárlásra.
  • Bevásárlás előtt írja össze, mire van szüksége, és gondolja át, hol kívánja azt beszerezni.
  • Készüljön elegendő bevásárló táskával, zacskóval, mélyhűtött termék vásárlásánál hűtőtáskával is, hogy a különböző élelmiszereket elkülönítve tudja majd elhelyezni.
  • Az alapanyagokat, élelmiszereket mindig megbízható helyről, üzletben, piacon szerezze be. Soha ne vásároljon ellenőrizetlen helyen, alkalmi árustól.
  • Vásárláskor mindig nézze meg a termék jelölését. Ha szükséges, vigyen szemüveget, akár nagyítót is.
  • A szabályos csomagoláson magyar nyelvű címke található, és fel van tüntetve a termék neve, gyártója vagy forgalmazója, a minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági ideje, összetétele (az összetevők csökkenő mennyisége szerint), valamint a tároláshoz javasolt körülmények.
  • Lejárt élelmiszert, sérült vagy szennyezett csomagolású terméket ne vásároljon meg.
  • Zúzmarás vagy tömbbé fagyott mélyhűtött terméket ne vásároljon, mert valószínűleg felengedett és visszafagyasztott termékről van szó.
  • Ne vegyen olyan terméket, amelyet gyaníthatóan eredeti csomagolásából bontottak ki, vagy csomagolása hiányos, nem fedi be az egész terméket.
  • Ne vásároljon olyan húst, amelynek állaga nem friss, szaga, színe eltér a szokásostól. Ellenőrizze az eladó által becsomagolva átnyújtott terméket is még a vásárlás helyszínén. Darált húst csak megbízható helyről vásároljon, de legjobb, ha a húst otthon darálja le.
  • Zöldség-gyümölcs esetén a frissességet szemrevételezéssel meg lehet állapítani. Aszalt gyümölcsök esetén molyosodás, penészedés előfordulhat, ennek szemmel látható jeleire legyen figyelemmel.
  • Mindig ellenőrizze a termék jelölését és a minőség-megőrzési/fogyaszthatósági idő feltüntetését.
  • Őrizze meg a termékek számláját (vásárlási blokkját, nyugtáját) mert csak így van lehetőség bármilyen későbbi reklamációra.
Ha olyan jellegű hiányosságot észlel, amely hatósági intézkedést igényel, jelezze az illetékes helyi élelmiszer-ellenőrző hatóságnak, vagy hívja a NÉBIH Zöld számát, ahogy már korábbi csikkünkben is írtuk.
Forrás: privatbankar.hu

2015. március 30., hétfő

Ragasztott hús, ragasztott sonka – nem ártalmas, de csúnya átverés!

Egyesek a modern konyha csodájának tartják, és nem is tilos az igen romlékony sertés- vagy marhavérplazmából készült thrombin enzimmel húst ragasztani. Mit jelent ez, vannak-e egészségügyi kockázatai, és hogyan lehet megismerni a ragasztott húsokat? Összefoglaló.


A boltokban többfajta vékonyra szeletelt sonkával találkozhatunk akár a húsos pultban, akár előrecsomagoltan, a polcon. Ezekhez a termékekhez jutányos áron juthatunk hozzá. Ha alaposabban megnézzük a szeleteket, akkor találhatunk köztük olyanokat is, amelyek többszínűek egy szeleten belül, a hús rostjai szerteszét futnak vagy szabályosan megkülönböztethetjük a különböző húsfajtákat egy szelet húsban. Az ilyen húsokat nevezzük ragasztott húsoknak.


Német dokumentumfilmesek laboratóriumi körülmények között vizsgáltak ilyen mintákat, és az eredményeik szerint Németországban például vásárolhatunk olyan sonkát is, ahol egyetlen szelet sonkában három különböző sertés DNS-e is megtalálható. Ez tulajdonképpen a fogyasztók megtévesztése, hisz a gyártók a termék címkéje szerint igazi sonkát kínálnak. Több sertés húsát összekeverve olyan állagot és megjelenést hoznak létre, hogy mi vásárlók azt hisszük, egyetlenegy sertés sonkájából leszelt szelethús kapunk. A NutritionFacts.org tájékoztatása szerint az Egyesült Államokban évente közle 4 millió kg ragasztott hús kerül forgalomba, a vörös húsok, szárnyasok mellett halat, például lazacot is előszeretettel ragasztanak.

Éttermekben is találkozhatunk ragasztott hússal, például egy óriás szelet rántott hús elfogyasztása során. Ekkora hússzeletet nem lehet kiklopfolni, több darab hús összeragasztásával érik el a gigantikus méreteket. A ragasztáshoz itt is a thrombin enzimet használják, amit ma sertés- vagy marhavérplazmából állítanak elő.


A fogyasztóvédők az Európai Bizottságnál elérték, hogy az étlapon vagy a csomagoláson fel kell tüntetni, hogy „többféle húsrészt tartalmazó készítmény”. Ez Magyarországon is így van az Európai Parlament és Tanács által jóváhagyott rendelet alapján („95/2/EK irányelv IV. mellékletében felsorolt engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok sorába való felvételéről rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az élelmiszeren az értékesítési neve közelében fel kell tüntetni a „többféle húsrészt tartalmazó készítmény” megjelölést” – idézet a rendeletből).

Hogyan készül a ragasztott hús?

Néhány órán át thrombinnal átitatva állni hagyják a nyesedékhúst, amelyből a végén egy egyben kilapítható hússzelet lesz, vagy a húsdarabkákat jól összekeverik thrombinnal, majd a vágyott alakzatra összenyomva fóliába tekerik, és egy órán át szobahőmérsékleten pihentetik. Ez alatt az idő alatt a húsdarabok összeállnak, és a bennük lévő baktériumok elszaporodnak.



Az enzim megváltoztatja a húsfehérjék szerkezetét, oly módon, hogy molekulán belüli és molekulák közötti kovalens kötéseket hoz létre. Az új kötések kialakulása hasznos és innovatív megoldás lehet a termékszerkezet állományjavítójaként. A fehérjeszerkezet módosulása miatt természetesen megváltoznak a fehérjék funkcionális tulajdonságai és ezáltal a végtermék minősége is.

Jelenthet kockázatot?

Az enzim az egészségre nem ártalmas, de erkölcsileg megkérdőjelezhető a használata. Például egy iszlám vallású ember könnyen elfogyaszthat egy vallása által tiltott élelmiszert anélkül, hogy tudná, pontosan mit is eszik.

A nyers húsok tartalmaznak mikroorganizmusokat, tehát nem sterilek. Az enzim alkalmazása során tovább nő a baktériumok elszaporodásának esélye, mert a „ragasztási folyamat” hosszú időn keresztül, alacsony hőmérsékleten megy végbe.

Az élelmiszeriparban ilyen húsok készítésével foglalkozók számára az enzim egészségügyi kockázatot is jelent. Az enzimek fehérjék, így ezek potenciális inhalációs allergénnek tekinthetők. Az élelmiszeripari üzemekben nagy mennyiségű enzimet használnak és az ezzel dolgozókat ismételt expozíciónak teszik ki.



Az élelmiszeripar számára az enzim használata előnyös, hiszen ilyen módon az olcsón megvásárolt húsnyesedékből látszólag értékesebb hús állítható elő, alacsony befektetéssel. A kisebb fogyasztói árnak köszönhetően a termék szélesebb réteghez jut el.

Az éttermekben dolgozó szakácsok szerint a thrombin enzimmel nagyobb teret nyert a kreativitás a konyhákban. Azt azonban fontos tudni, hogy a különböző minőségű, összeragasztott húsok megfőzése, megpárolása vagy megsütése nem egyszerű feladat, ha biztosak szeretnénk lenni abban, hogy az elkészült étel mikrobiológiailag sem szennyezett.


A Német Húsipari Szövetség szóvivője szerint a ragasztott húsok nem olyan húsnyesedékekből készülnek, amelyeket egyébként nem lehet eladni, és a termékek a higiéniai előírásoknak is megfelelnek, azaz kizárt a bakteriális szennyeződés. Ezt a gondolatot érdemes továbbelemeznünk.

A nyers hús nem steril, tehát tartalmaz mikroorganizmusokat. És ha a steak ragasztott húsból készül: sütés közben azt hisszük, hogy már átsült, de ha egy nehezebben átsüthető, másfajta hús is belekerült a ragasztás eredményeként, akkor ebben már nem lehetünk biztosak. A NutritionFacts.org szerint az Egyesült Államokban nem ritka a Coli baktréium ezekben a húsokban, és a gyakori bélrendszeri fertőzések különböző autoimmun betegségek gyökere is lehet.

2015. március 29., vasárnap

Húsvéti tojás – nem mindegy, hogy hol, mit, mennyiért veszünk...

Húsvét előtt megugrik a tojásvásárlás, a hiperek akcióznak, jön az import, sok esetben fekete tojás. Már csak az a kérdés, mit és mennyiért vehetünk?

A tojásvásárlás húsvét előtt a duplájára nő, ami 30-60 tojás vásárlását jelent háztartásonként hetente. A húsvét előtti két hétben eléri az 50-60 milliót az eladott tojások száma.


A tojás fogyasztói ára a múlt évihez képest 4-5 százalékkal nőtt, a húsvéti időszakban azonban az áruházláncok folyamatos akciózása miatt nem várható drágulás - mondta Földi Péter, a Baromfi Termék Tanács (BTT) tanácsadója. Földi szerint átlagosan 35-40 forintot kérnek darabonként az üzletekben és piacokon.

Idetojják a kis külföldit

A húsvéti magyar tojáspiacot megzavarja az import, mert a beszállítói árakat letöri - mondta. Megjegyezte azt is, hogy ilyenkor a kis (S) méretű apró tojások kínálata nő meg az üzletekben, amelyek darabára alacsonyabb ugyan, de a tényleges súlyuk alapján legdrágábbak (ha biztosak akarunk lenni abban, hogy tudjuk, mit veszünk, akkor mindig nézzük meg, van-e a tojáson pecsét, és hogy a tojás honnan származik. Ebben nyújthat segítséget előző írásunk: Mit jelent a pecsét a tojáson?).

Jön az olcsó import

Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint mintegy 60 millió tojást hoztak be az országba január és november között. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének becslése szerint viszont az illegális szállítmányokkal mintegy 800 millió darab tojás érkezett Magyarországra. A tanácsadó megjegyezte, hogy a január 1-jén bevezetett elektronikus közúti árumozgásokat ellenőrző rendszer (ekáer) a szakmai szervezet várakozásai szerint jelentősen visszaszorítja majd a tojás fekete importját. A főbb beszállító országok: Lengyelország, Szlovákia, Lettország és Németország. A magyar tojásexport tavaly 46 millió volt.

A magyar tojásfogyasztás évente átlagosan 215 darab. A termelés éves árbevétele az idén várhatóan 60 milliárd forint lesz, ami az előző évhez képest mintegy 2-3 százalékos növekedést jelent. A tojás darabonkénti előállítási költsége 18,5, csomagolással 22,5 forint; az áfa nélküli eladási ár pedig 24 forint.

2015. március 28., szombat

Mit jelent a pecsét a tojáson?

A tojásokat "A" és "B" minőségi osztályokba sorolják, a kereskedelemben azonban csak "A" minőségű termékekkel találkozhatnak a fogyasztók. Az "A" minőségű tojásokat aztán a tömegük és a méretük alapján osztályozzák. A négyfokozatú skála a legkisebbnek számító "S" kategóriától "XL"-ig terjed, akár a ruhaméretekben, és a következők értékeket jelöli:


  • XL - nagyon nagy: legalább 73 gramm
  • L - nagy: 63 és 73 gramm közötti
  • M - közepes: 53 és 63 gramm közötti
  • S - kicsi: 53 grammnál kevesebb.
Az élelmiszerek nyomon követésének biztosítása érdekében az "A" minőségű tojások héján fel kell tüntetni a termelői kódot, valamint a nyilvántartási számot. A nyilvántartási szám hét részből áll, s segítségével többek között azt is megtudhatjuk, hogy mely telep, mely istállójából származik a tojás, s ott milyen tartási módot alkalmaznak. 

Az egyes kódrészek jelentése a következő:

1) Első rész - az állattartási technológia kódja:
  • 1: szabadtartás
  • 2: alternatív tartás
  • 3: ketreces tartási rendszer
  • 0: ökológiai tartás;
2) Második rész: az ország ISO kódja, amelyből a vásárló megtudhatja, hogy a tojás honnan származik, a HU jelenti a hazai termelésből származó tojást;

3) Harmadik rész: a megye vagy főváros kódja, 01-20 közötti szám;
  • 01 – Baranya
  • 02 – Bács-Kiskun
  • 03 – Békés
  • 04 – Borsod-Abaúj-Zemplén
  • 05 – Csongrád
  • 06 – Fejér
  • 07 – Győr-Moson-Sopron
  • 08 – Hajdú-Bihar
  • 09 – Heves
  • 10 – Komárom-Esztergom
  • 11 – Nógrád
  • 12 – Pest
  • 13 – Somogy
  • 14 – Szabolcs-Szatmár-Bereg
  • 15 – Jász-Nagykun-Szolnok
  • 16 – Tolna
  • 17 – Vas
  • 18 – Veszprém
  • 19 – Zala
  • 20 – Budapest
4) Negyedik rész: az állat-egészségügyi kerület sorszáma - csupán egy karakter;

5) Ötödik rész: a tojótyúk jelölés: "T";

6) Hatodik rész: az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben;

7) Hetedik rész: a "per"- jel után az istállók száma.

A csomagolt - tálcás, dobozos - tojáson további információkat is szerepeltetni kell. Ezek a következők: a csomagoló központ száma (amelyet a NÉBIH tart nyilván, s mindenki számára szabadon elérhető a Hivatal honlapján), a tojás minőségi osztályba sorolás ("A osztály" - "A" vagy "friss" szóval kombinálva, amennyiben az "extrafriss" jelzést látja a tojás csomagolásán, akkor a tojásrakástól számítva nem telt el 9 nap); a tojások tömege, mérete (XL-L-M-S); minőség-megőrzési ideje, amely a tojásrakástól számítva legfeljebb 28 nap lehet; valamint a tárolásra vonatkozó javaslat. 

A helyi piacon vásárolt tojások esetében a fogyasztók találkozhatnak jelölés nélküli tojásokkal is, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó termelőkre, azonban az értékesítés helyén ezen termelőknek is fel kell tüntetniük a nevet és a címet.

2015. március 27., péntek

Tudatos Vásárló termékteszt: Csokitojások

20 különálló vagy egybecsomagolt csoki- vagy annak látszó tojást hasonlítottunk össze a termékminőség, az egészségi szempontok, a fenntarthatóság és a fogyasztók tájékoztatása szerint. Egy igazi hímes tojás lett az első, egy fruktózos és egy fair trade tojás a második.


Tesztünk a csomagoláson feltüntetett információk alapján készült. A tesztalany tojásokat a nagyobb szupermarketláncokban, független édességboltokban és bioboltokban szereztük be. A teszt főbb szempontjai a termékminőség, az egészségi szempontok, a fenntarthatóság és a fogyasztók tájékoztatása voltak. Az információ hiányát, azaz a hiányzó vagy nem kellően részletezett címkét minden szempontnál negatívan értékeltük. Ezért az ilyen termékek súlyos vereséget szenvedtek. Úgy gondoljuk, hogy a hiányzó információk a fogyasztók alapvető információhoz és önrendelkezéshez való jogát sértik, így megérdemlik a rossz pontokat.

A teszt különböző szemponjai alapján vegyes képet kaptunk. Nincs olyan termék, amelyik mindegyik elvárásnak jól megfelelt volna. A részletes eredmények innen, vagy a cikk alján lévő táblázatból tölthetők le.

Termékminőség: kakaó szárazanyag tartalom

Tesztünk során értékeltük a tojások kakaó szárazanyag tartalmát. Minél magasabb ez a százalékban megadott érték, annál jobb minőségű csokoládéról van szó. A Magyar Élelmiszerkönyv előírja az elvárt kakaó szárazanyag mennyiséget a különböző csokoládéknál. Az étcsokoládénak legalább 35% összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia. A tejcsokoládénak legalább 25%-ot, a kakaótartalmú és egyéb bevonómasszáknak 5%-ot.

A tesztben azok a termékek kaptak jó pontot, amelyek az elnevezésük alapján elvárható szárazanyag tartalomnál többet tartalmaztak. Például ha egy tejcsokoládé szárazanyag tartalma több, mint 25% volt.

Ha megnevezése alapján elvárható kötelező kakaó szárazanyag tartalomnak megfelelt a tojás, a kötelezően elvárható kakaótartalom feletti rész százalékértékének tízszeresét is megkapta pontban. Például 40% kakaó szárazanyag tartalmú tejcsokoládé esetén: 40%-25%=15%, azaz 0,15*10=1,5 pont. Ha nem felelt meg az elvárható értéknek, vagy nem tűntette fel a kakaó szárazanyag-tartalmat -1 pontot kapott a termék.

A kakaó szárazanyag tartalom szempontjából a legjobb termék a Tojás figura étcsokoládéból (I-KA Ker Bt.) lett. A tejcsokik közül a Szerencsi Tojás Figura Tejcsokoládéból, a Diabetikus tejcsokoládé tojás és a Diabon tojás figura fruktózos tejcsokoládéból végzett az élen.

A kakaó szárazanyag tartalom szempontjából a sereghajtók népes táborát több csoportra oszthatjuk. Egyrészt idetartoznak a bevonó masszások: a Diabette Tojás figura kakaós tejmasszából, Tojás Kakaós tejmasszából készült üreges tojás (Linga Élelmiszeripari Kft.). Azok, akik egyszerűen nem tűntették fel a kakaó szárazanyag-tartalmat, és emiatt értékelhetetlen volt a minőségük: a Milka Löffel Ei Kakaókrémes 4 db alpesi tejcsokoládé tojás kakaós krémmel, a Nesquik tej (60%) és fehércsokoládé (40%) tojás, a Zizivel (10%) töltött tejcsokoládé tojás (Microse Kft.) és a Ponchito meglepetés.

Termékminőség: növényi zsiradék

A termék gyengébb minőségéről árulkodik, ha a jó minőségű, drágább kakaóvajat növényi zsiradékkal helyettesítik. Ez legtöbbször pálma, kókusz, vagy több itt szereplő tojásnál shea alapú zsiradék. A pálmaolaj tartalmat a fenntarthatósági szempontoknál értékeltük negatívan.

Azoktól a termékektől, amelyek a pálmaolajtól eltérő növényi zsiradékot tartalmaztak 0,5 pontot vontunk le: a Kinder és a Milka tojások shea, a Diabette kókusz alapú zsiradékot kevertek az összetevőkhöz. Azok, amelyek nem nyújtottak pontos tájékoztatást a növényi zsiradék eredetét illetően 1 pontot veszítettek. Ezen az információhiányon vesztett a Nesquik tej (60%) és fehércsokoládé (40%) tojás, a Tojás Kakaós tejmasszából készült üreges tojás (Linga Élelmiszeripari Kft.) és a Ponchito meglepetés.

A teszt további részleteivel együtt teljes terjedelmében elolvasható itt: tudatosvasarlo.hu